Mi ez az oldal?. Ki vagyok és hogyan érhetsz el...

Meghalt a király, éljen a király

Beharangoztam, hát most megtörtént. A drupalról visszalépek a földszagú rendszerek világába, jön az egyszerű, ám használható Wordpress.

Le a végtelen CSS-ekkel, le a kilométeres sablonokkal, le a zavaró blog. -al, a nem használt funkciókkal. Irány a minimál külsővel felszerelt doransky.hu, ahol továbbra is a jegyzeteimet lehet majd olvasni.

Minden ami itt volt, itt is marad, elérhető az örökkévalóságnak, csupán a hozzászólásokat zárom le, hogy ne tömjenek tovább az idegesítő botok.

Az új oldallal vége a látogatottság hajszolásának is - és a blogos kultusznak -, arról írok mostantól, amiről én is a legtöbbet szeretném megtudni, vagyis, hogy miként lehet sikeressé tenni egy szolgáltatásokat üzemeltető online kisvállalkozást. Lejöttem a Statgépről, vége a virtuális bráner méricskének, csak az a tudás a cél, ami a célok eléréséhez kell.

Ha eddig a Feedburneres RSS folyamra voltál feliratkozva, akkor nem történik komoly változás, ha a blog.doransky.hu-s RSS-re, akkor érdemes a http://feeds.feedburner.com/Doransky -ra feliratkozni.

És akkor az új oldal teszt verziója:
Doransky.hu


Moleskine mánia

Mit tud az a jegyzetfüzet, amiért hajlandó vagy 2500 forintot kiadni?

  • Fekete keményfedeles borító azért, hogy bárhol írhass bele
  • Fekete gumipánt, hogy ne essen szét és a lapok ne gyűrődjenek
  • Szélig érő lapok, hogy minden centiméterét ki lehessen használni
  • Zseniális fűzés, hogy bárhol kinyiva, úgy maradjon
  • Lényegretörő kezdőlap, ahol pénzt ajánlhatunk a megtalálónak
  • Fekete borító, hogy komolynak tűnjön a tartalom
  • Minimalista szépség, hogy legyen kedv bele írni - Lesz is -

Reputation tracking, theme tracking

Alapvető elvárás manapság, hogy az ember tudja, mit írnak vele, vagy a szakterületével, érdeklődési körével kapcsolatban.

Ezeken a területeken nem engedhető meg a felszínes vizsgálódás, bele kell túrnunk könyékig. Néhány elengedhetetlen eszköz a témában.

  • http://boardtracker.com/
  • http://uckan.info/depot/monitorthis/
  • http://immedi.at/
  • http://zaptxt.com/home/

Csak tippként. A vertikális búvárkodás elsőrendű eszköze a Monitorthis, ami pillanatok alatt csinál nekünk átfogó opml fájlt bármilyen fontos kifejezéssel kapcsolatban. Név, cég, kutatási terület, érdeklődési kör beállítva és nyugodtan lehet aludni.


Modern kutatók

A Jupiter Research és a Perseus ismerte fel elsőként a nagy nevek közül, hogy a kutatóintézeteknek is fontos a megfelelelő netes pozícionálás.

Miközben óriási ügyfeleknek dolgoznak világszerte, nem felejtenek el blogot vezetni, podcastot csinálni és különös figyelmet szetnelnek a bloggerek területre jellemző kiszolgálására. A Perseus csinálta például eddig a két legtöbbet idézett vizsgálatot a blogoszféráról - iceberg és geyser, ami valószínűleg nagyobb elismertséget szerzett nekik, mint bármelyik nagy felmérésük.

Tanulhatnának tőlük a GFK munkatársai is, akik ugyan készítettek egy bloggal is foglalkozó felmérést, mégsem lehet sehol megtalálni, a weboldalukon pedig hiába kattintgatok, semmi kereső, csak idegesítő kuszaság.


Jegyzetfüzet 2.0: Moleskine

Témakör: Vélemény | 2006, március 30 - 10:33 | tovább

Vannak területek, ahová a technológia képtelen beférkőzni. A jegyzetek készítésére és gondolatok gyors lejegyzésére a PDA-k alkalmatlanok, a nagyobb eszközök pedig nem elég rugalmasak, hordozhatók, stb.
Ilyenkor a papír a legjobb társ és ebből is - most, hogy beruháztam egybe - a Moleskine. Ezt a kis fekete füzetet Hemingway-től kezdve számos művész használja kb. 200 éve jegyzetelésre és miután egy Olasz cég felvásárolta, most újra meghódítja a világot.

Annak ellenére, hogy a Filofax messze rugalmasabb és számos extra funkciót ismer, igazából megzavar, talán azért mert a telefon/PDA - nálam - már minden mikrofeladatot átvett és tényleg csak jegyzetekhez, rajzokhoz kell.

A Moleskine egy webes példával élve a jól működő web 2.0-ás szolgáltatásokhoz hasonlít - pl. Basecamp -. Kevesebb funkció, kevesebb felület, kevesebb gond.
Az ember megoldja, hogy miként pótolja a hiányosságokat akkor, amikor kell. Ráadásul gyönyörűen minimalista, de tényleg. Öröm nézni.


tovább

Second Life

Az egyetemen szemináriumon gyakran előfordulnak a Second Life-hoz hasonló játékok.
Most a Scoblezier vonzáskörzetében lézengő bloggerek találták meg maguknak a témát abból az apropóból, hogy ezek a általános felhasználású, felhasználók által épített MMOG-k igazából rendkívül alkalmas előzményei a következő generációs platformoknak, amire játékokat, programokat és akár ruhákat, szobrokat lehet fejleszteni, tervezni, álmodni.
A világ ebbe az irányba halad, mindig azt mondom az embereknek, hogy figyeljenek oda, mert ma még lehet, hogy csak 160 cm-es koreai fiatalok hemzsegnek rajtuk, de egy generáción belül, mindenki - igaz különböző szinteken és mértékben - de részt fog venni ezeknek a világoknak az életében.
http://scobleizer.wordpress.com/2006/03/27/second-life-is-an-os/


Hannibal Lecter nyomában

Érdekes - még annál is érdekesebb - Firenzét egy képzeletbeli sorozatgyilkos ténykedésén - és a filmtörténet egyik legjobb darabján - keresztül megismerni.

A regény szerint Hannibal azért érkezett Firenzébe, hogy a Visconti családhoz kapcsolódó származására bizonyítékot találjon az öreg Palazzo Caponne könyvtárban. Itt teszi el láb alól a korábbi könyvtárost.

Bár nem abban a palotában laktunk, mint Hannibal - Palazzo Capponi -, az ebédlőnk ablaka a film egyik kulcsjelenetére nézett, arra a teraszra ahonnan Hannibál az utána kutakodó felügyelőt kidobja az ablakon a téren állók megrökönyödésére. A gyilkossághoz használt kis kés, a harpy, mitológiai eredetű szerszám, egy lelkeket elrabló démon neve.

A valós történelem szerint a Pazzi összeesküvésben - 1478 - IV. Sixtus pápa a Pazzi család segítségével megpróbálta megöletni a híres Medici család két tagját. A harangok kondulása jelezte a gyilkosság időpontját a két Medici közül azonban az egyik, Lorenzo túlélte a támadást. A felháborodott Firenzeiek -akik szerették a Medicieket jótékonyságuk és a gyakori ételosztások miatt - a belüknél fogva dobták ki az orgyilkosokat a Palazzo Vechio ablakán - ha jól emlékszem -, ezt a jelenetet rekonstruálja újra.