Mi ez az oldal?. Ki vagyok és hogyan érhetsz el...

Rózsa Sándor nem szakértő

A következőkben egy a KFKI oldalán megjelent tanulmányra reagálok. A
cikkre az általam nagyon kedvelt e-media oldalán találtam rá, de a
szöveg hosszúsága miatt itt foglalkozom vele.
A tanulmány többek között a hatalmi játszmák szemszögéből vizsgálja a
tudást a szervezeteken belül. Bár azt jól érzékelteti, a perspektívája
kissé totalizáló és nem hangsúlyozza, hogy ez a lehetséges
vizsgálatoknak csak egy speciális paradigmája. Rengeteg másféle elmélet
is mozgósítható a szervezet dinamikájának megértésére. Másrészt
túlságosan koncentrál a szervezetre és elfelejti részletesen vizsgálni
például a szervezeti formákat, a kontextust és így von le általánosító
következtetéseket.

A tudásmenedzsmentes sematikus - és szerintem némileg túlhaladott -
ábra valamint az abból levont következtetések pedig nem helytállóak még
akkor sem, ha a szervezetet, mint hatalmi játszmák speciális terét
vizsgáljuk.

A tudás különböző formáinak aktivizálásához, létrejöttéhez sok esetben
támogatást nyújtanak a TM rendszerek és ezek fontosak a cégek és az
egyének - szakértők - szempontjából.


Egy egyértelmű példa: az az IT szektorban működő cég, amelynél alapvető
a gyors és visszakereshető kommunikáció, ahol rengeteg anyag kezelésére
van szükség, amelyeknek a gyors felhasználása éltebevágóan fontos és
még sorolhatnám, tudásmenedzsment eszközök nélkül meghalna a piacon.
Egy ilyen esetben nem nagyon értelmezhető az a hatalmi törekvés, amely
a tudásmenedzsment ellenében megy. Mintha el lehetne képzelni a
legáltalánosabban elterjedt tudásmenedzsment eszköz nélkül az
életünket, amit úgy hívnak, hogy email.

Az az elképzelés, hogy a tudásmenedzsment célja, hogy kirabolja a
dolgozókat és agyukból minden cseppet kisajtolva a tudásukat a cég
tulajdonává tegye, ez egy vicc. Bármelyik tudásmenedzsmentes szakember
megcáfolná ezt az elképzelést. Van néhány itt a blogrollban, meg lehet
őket kérdezni. Egyrészt lehetetlen, másrészt a cégnek nincs is rá
szüksége, már ha ebben az értelemben beszélhetünk cégről.

A tudásmenedzsment egy humánus tudomány. Segíteni akarja az embereket
abban, hogy jobban, gyorsabban és hatékonyabban végezhessék a
munkájukat ezáltal sikeresebbek és versenyképesebbek legyenek.

Az persze igaz, hogy az eszközök bevezetése hatalmi eltolódásokat okoz
és ezeket érdemes vizsgálni, az azonban nem állítható, hogy a
szakemberek a tudás monopolizálásának érdeke ellenében menne. Ez egy
megállíthatatlan folyamat, az ilyen eszközök bevezetése és alkalmazása
a cég működése szempontjából fontos szakértőket támogatja és segíti. A
menekülő pszeudoszakértőkről pedig kideríti, hogy kik is valójában.

A tudás kiszervezése és átcsoportosítása pedig, ahogy a szerző írja
mindig is meglévő jelenség volt. A magkompetencia egy cégen belül
folyamatosan mozog, alakul, bővül vagy szűkül a körülmények hatására.
Ugyanez igaz a magkompetencián kívül elhelyezkedő tudásokra is. Ezekre
hatással lehet a tudásmenedzsment és így a hatalmi játszmák részesévé
válhat, de nem általánosan, feltétlenül és nem eredendően.