Bécs annyira hasonlít Budapestre, hogy nem tudom ott külföldön érezni magam, pedig múlt héten néhány napig a barátnőmmel igazán próbálkoztam.

Egyáltalán nem ittam sört és nem ettem virslit, kizárólag nem Osztrák kiállításokat néztem - impresszionisták és Goya -, talán ez lehetett a gond.

Az egyetlen "külföldi" élmény azt volt, hogy naponta, amikor a lábunk már kezdett elfáradni a sok meneteléstől, beültünk az opera melletti Starbucks-ba kb. fél liter tejeskávéra és finom jazz muzsikára.

Minden nap, amikor már a 150-ik képet nézegettem egy tárlaton, vagy Schönbrunn oldalában másztam fel a dombra ezek a tejeskávék lebegtek a szemem előtt.

Nagyon rossz turista vagyok.