Mi ez az oldal?. Ki vagyok és hogyan érhetsz el...

Nem minden közönség ugyanolyan -> De ezt ők nagyon is tudják

Pollner eredeti cikke, amire nem reagáltam.

Gondolatok a Pollner által tegnap idézett cikkhez - őt sajnos nem lehet elérni szerver gondok miatt -, ami a nem minden közösség egyenlő érvre építve kritizálja a web 2.0-s oldalakat.

Előzmények. A neten elérhető tartalmak szűrésében:

1. A PageRank volt az első forduló (Google). A linkek jelentik a legfontosabb szavazatot.
2. A felhasználói aktivitás szofisztikált mérése a második kör. Linkeket küldünk be egy rendszerbe, majd a felhasználók aktivitását mérve mondjuk meg, hogy mi a lényeg. (Digg)

A cikk szerint a második kör szolgáltatásaival a probléma a homogén részvételben rejlik. Minden felhasználónak mások a preferenciái, képességei, így a a web 2.0-ás oldalak nem tudnak megfelelő közönséget célozni és a szolgáltatások körül összeállt közönség nem elég egységes.

Hiba. A felhasználók egy jelentős része pusztán linkeket olvasni megy az oldalra, a kattintásokon kívül nem tesz mást. Ezt a közönséget egyértelműen lehet azonosítani, a digg esetében informatika és technológia iránt érdeklődő közeg. De még ha ez nem is lenne igaz az érveléssel van egy másik egész komoly hiba.

Részvételi médiát evangelizálók azt mondják, hogy bármilyen részvétel jó részvétel.

Ez így is van. Az azonban óriási tévedés, hogy egy Digg, vagy Wikipédia jellegű, elvileg nyílt participáción alapuló rendszer nem lenne elitista - a szerző pedig pont ezzel érvel -. A valóság az, hogy nagyon súlyosan az és az ilyen rendszereket üzemeltető emberek számára problémás is.

A Diggen a korai felhasználók által kialakított értékek egyértelműen megragadtak a rendszerben és a divattal kapcsolatos linkeket bedobáló felhasználók például olyan egyszerűen pattannak le, hogy öröm nézni. Ergo bizonyos felhasználói közeg, azok akik technológiában jártasak, sokkal könnyebben kerülnek címlapra, mint a más területekről érkező felhasználók, ez pedig korlátozza a részvételt, mert nem elégít ki bizonyos területek iránt érdeklődő embereket.

A Wikipédia esetében is egyértelmű a helyzet. Az akadémiai publikálási gyakorlat egyes elemit átvevő rendszerben a felhasználók olyan a dokumentumokkal kapcsolatos tevékenykedésen alapuló elismertségi hierarchiát alakítottak ki, ahol egyes szerkesztők döntései sokkal hamarabb vezetnek a konszenzushoz - vagyis egy többé kevésbé fix dokumentum létrejöttéhez – mint más, mondjuk kezdő felhasználóké.

A cikk szerzője tehát abba a hibába esik bele - nem is kicsit -, hogy nem látja, minden nyílt participáción alapuló rendszer köré olyan szociális közeg épül, amely többé-kevésbé elitista hierarchiát képez és korlátozza annak nyitottságát. Ez a közeg pedig nagyon nagy hatással van arra, hogy milyen közönség szerveződik az adott médium köré, a Digg és például a Slashdot esetében a technológia iránt érdeklődő felhasználók csoportjainak kedvezve.

A kulcs mozzanat tehát az, hogy a rendszer kialakulásának időszakában milyen felhasználói csoportok vonódnak be a rendszer kezelésébe – akik ugye a teljes felhasználói tábor alig néhány százalékát teszik ki -, mert ők határozzák aztán meg azt a tartalmi struktúrát ami köré közönség épül.